Interaktív tabló - Mirtse Réka

2020-07-02

1. Milyen képet látnál magadról legszívesebben egy tablón? Mutass nekünk egy olyan portrét, amin leginkább önmagad vagy!

Nem igazán szeretem a magamról készült fotókat, inkább én szeretek fotózni, főleg a lányaimat. A legutóbbi portréfotózáson viszont készült olyan kép, amelyet közel érzek magamhoz - ez az egyik választásom. A másik kedvenc képemen az arcomból nem sok látszik, mégis úgy érzem, sokat elárul rólam: szeretem az extravagáns, kicsit formabontó dolgokat.

2. Milyen út vezetett téged a Budapesti Operettszínházba?

Az egykori Állami Balett Intézetben (ma Táncművészeti Egyetem) végzett tanulmányaim után 1986-ban szerződtem a Rock Színházhoz. Ennek megszűnését követően 1996-ban lettem az Operettszínház, majd ezen belül a 2001-ben megalakult Musical Együttes tagja.

3. Mi az a három legfontosabb szakmai siker, amit elértél idáig?

Nem szívesen emelnék ki épp három legfontosabbat, hiszen rengeteg csodálatos előadásban vehettem részt, legyen az musical, operett, balettest, és dolgozhattam - illetve a mai napig dolgozhatok - koreográfus-asszisztensként is. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2013/14-ben az Operettszínház társulata megszavazta számomra az évad színpadi művészének járó Csillag-díjat, majd 2017-ben átvehettem a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Azt gondolom, hogy ezek nem egy-egy bizonyos feladathoz köthetők, hanem az egész pályám szakmai sikerét jelentik.

4. Válaszolj egy képpel is arra a kérdésre, hogy érzed magad a karantén után! Mit tanultál ebből az időszakból?

Az elmúlt időszak egyrészt sok lemondással, nehézséggel és veszteséggel járt, de ugyanúgy volt benne öröm is. Megtanulhattuk, mennyire fontos gyorsan alkalmazkodni az új helyzetekhez, hogy milyen fontos is számunkra a szabadság, az idő, a család, ugyanakkor azt is, hogy mennyire tud hiányozni a hivatásunk, a közönség, az előadások. Tapasztalhattuk a segítőkészség, az együttműködés megható példáit, és megérezhettük, hogy egymástól elzárva sem vagyunk egyedül.

5. Hogyan képzeled el a visszatérést a megszokott életbe? Mi lesz az első két dolog, amit megteszel?

A visszatérés óvatosságot igényel: mint sokan mások, én is úgy érzem, hogy a járvány utáni világ már nem lesz ugyanaz, mint előtte volt. De már alig várjuk a szokásos Római-parti sétákat; talán az lesz az első, hogy a családommal és most már egy "ötödik elemmel", nyolchónapos Akita kutyánkkal ellátogatunk oda. És bizony hiányzik egy nagy utazás is valahová, egy nagyom messzi, távoli helyre.

6. Mit tartasz a legszebbnek és a legnehezebbnek a szakmádban?

A színház a pillanat művészete. Nem olyan, mint a képzőművészet, az alkotásunk nem őrizhető meg a holnapnak - a film ugyan ma már valamelyest lehetőséget ad erre, de a képernyő azért más élmény, mint személyesen látni az előadást. Az út, amely a színpadig elvisz, rögös, kitartást és önfegyelmet kíván, de elhozni a színház csodáját a lelkekbe, ha csak egy pillanatra is, azért a percért érdemes. A legnehezebb dolog mindennap ugyanazt nyújtani a közönségnek, és talán a legszebb benne mégis, hogy nem lesz kétszer ugyanaz.

6+1 Árulj el magadról valamit, amit eddig csak kevesen tudtak rólad! Válaszolj egy képpel is!

Mindig vonzott az antik kultúra: ha nem táncos, akkor régész vagy restaurátor szerettem volna lenni. Úgy gondolom, végtelen türelemmel tudnám kapargatni a festéket, vagy sepregetni a földet bárhány órában - számomra ez kikapcsolódás, egyfajta kilépés a valós világból. Nagyon szeretek rajzolni is, bár önálló műveket még nem készítettem, de a bakancslistámon szerepel beiratkozni egy festő- és rajztanfolyamra.

Az interjút készítette: Bánkövi Dorottya 

Olvasta már?

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X